Úrhidai Road Show

Úrhida egy nagy múltú, 2300 fős falu Székesfehérvár közvetlen közelében, ide költöztünk ki február 26-án egy délelőttre, miután a helyi Géza Fejedelem Általános Iskola meghívta a FUTURA csapatát egy ismeretterjesztő show megtartására. A Mobil Planetáriumunk épphogy csak elfért az apró osztályteremben, de az óvodásoktól a nyolcadikosokig minden gyerek nagyon jól érezte magát.

Utazás kiállítás

A lapzártával egy időben zajlik az Utazás Kiállítás Budapesten. A Szigetköz standon folyamatosan nagy érdeklődés mellet zajlanak a FUTURA kísérletek, a mobil planetáriumi előadások. A kicsik is találnak maguknak elfoglaltságot, így mindenki maradandó élménnyel távozik. Tárgyalások folynak utazási irodákkal, kirándulás szervezőkkel, továbbá közös kuponakciók szervezéséről is megállapodások születtek.

Évfordulók

165 éve, 1848 március 8-án született LaMarcus Adna Thompson feltaláló, a mai vidámparki hullámvasút-rendszerek prototípusának számító, 1884-ben megnyílt Coney Island-i Gravity Pleasure Switchback Railway, és még számos más amerikai és európai hullámvasút megalkotója. Az ellenőrzött veszélyélmény, mint kikapcsolódási forma a sebesség új korszakát megnyitó ipari forradalom utáni időszak igazi emblematikus jelenségévé vált, és Mobil Planetáriumunk egyik kisfilmjében a szédítő hullámvasút-hatás akár még egy bolygóközi utazás formájában is átélhető!

120 éve, 1893 március 11-én született Szondi Lipót idegkutató, a világhírű Szondi-teszt és a sorsanalízis megalkotója. Ennek lényege, hogy életünk során meghozott választásainkkal egyéni mintázatokat alkotunk, és végeredményében ezek az egyedi döntéskombinációk képzik meg életünk minden fontosabb eseményét, és legvégül így mi „választjuk” meg saját halálunk okát és módját is. Érdekesség, hogy Szondi Lipóttal egy időben a nagy német gondolkodó, Martin Heidegger is hasonló filozófiai rendszert dolgozott ki!

296 éve, 1717 március 16-án született Weiss Ferenc (1717-1785) jezsuita csillagász és matematikus, az első magyar csillagvizsgáló vezetője. Ez volt a nagyszombati egyetem 1756-ban megnyílt „Matematikai tornya”, mely az akkori Európa egyik legkorszerűbb intézményének számított, és ráadásképp egy camera obscura is állandó berendezései közé tartozott, ami Nagyszombat látképét vetítette egy fehér asztallapra: egy ilyen eszközt nálunk, a Tűz szintjén is ki lehet próbálni! A jezsuita rend feloszlatása után az egyetem megszűnt, majd Budán éledt újjá, és költözött vele az obszervatórium felszerelése és Weiss Ferenc is, aki aztán részt vett a Várhegyen felállított, új csillagda megalapításában (1780).

FUTURA-mondóka a négy elemről

VÍZBŐL LESZ A JÉG,
ROSSZ AZ IDŐ MÉG.
FÖLDBŐL LESZ A SÁR,
A CSIZMA BENNE JÁR.
LÉGBŐL LESZ A SZÉL,
FELHŐKET CSERÉL.
TŰZBŐL LESZ A FÜST,
A KRUMPLIT RAJTA SÜSD!

Sorozat-ajánló

Az elmúlt bő évtizedben az amerikai televíziózás legalább akkora forradalmi átalakuláson ment át, mint a hatvanas években a zene: a Drót, vagy a Deadwood tündöklésével felvirágzott a minőségi, művészi értékű dráma műfaja, a rövidebb és egyre specializáltabb szituációs komédiák pedig az emberi viselkedés irracionalitásainkat korábban soha nem bolygatott mélységeit is nagyító alá veszik. De természetesen a FUTURA által képviselt természettudományos ismeretterjesztés és a sorozatnézés egyáltalán nem zárják a ki egymást, ezért most röviden ajánlanék három, tudományos szempontból is értékes tv-sorozatot!

Primeval (Őslények kalandorai, 2007-2011)

A brit sorozat alapkoncepciója, hogy az idő nem csak lineáris lehet: az ősi korokat periodikusan felvillanó anomáliák kötik össze, melyeken a régmúlt kihalt állatai gond nélkül átgyalogolhatnak, átrepülhetnek, vagy épp átúszhatnak a jelenbe. Mindez értelmezhető egyfajta darwinizmus-kritikaként is, hiszen egy ilyen rendszerben nem a természetes kiválasztódás válik az egyetlen szelekciós tényezővé. Az 36 epizódot megélt sorozatban egy szimpatikus, de az évadok során tagjait rendszeresen cserélő csapat próbálja a múltból (vagy időnként a jövőből) átkószált lényeket saját korukba visszajuttatni, és mindez klisémentes fordulatokkal, minden korosztály számára élvezhetően történik. A grafikáért felelős Impossible Pictures vállalat kiváló munkát végzett a lények megrajzolásában, és külön dicséretes, hogy gyakran találkozhatunk olyan állatokkal is, amelyek a paleontológiai témájú ismeretterjesztő könyvekben gyakran nem kapnak túl nagy figyelmet: így például az első részben a hüllők első virágkorának számító Perm időszak (299-251 millió évvel ezelőtt) egyik csúcsragadozójával, az emlősszerű gorgonopsida csoport egy termetes példányával találkozhatunk. A sorozatnak tavaly ősszel startolt a kanadai spin-offja (az eredeti koncepció mellékágából született önálló sorozat) Primeval: New World címmel, mely ugyan kevésbé őslénytan-központú, mint a brit eredeti (és talán a karakterek sem annyira jól megformáltak), de az eseményábrázolás véres realisztikussága időnként egészen frissítően tudott hatni: emiatt is szomorú, hogy nemrég bejelentették, a 13 részes első évadnak nem lesz folytatása.

The Big Bang Theory (Agymenők, 2007-)

A hatodik évadát taposó, immáron klasszikusnak számító húsz perces komédiasorozat a geek-kultúra (a szociális érintkezésben bizonytalan, de bizonyos tudományos, vagy popkulturális témákat rajongásig szerető embertípus összefoglaló neve) alapköve, sőt, többek közt épp azt a kétezres években lezajlott változást dokumentálja, amikortól könyvmolynak, képregényőrültnek, vagy épp sufnifizikusnak lenni már nem kínosnak, hanem menőnek és eladhatónak kezdett számítani. A The Big Bang Theory alapfelállásában mindezt egy fiatal tudósokból álló baráti társaság mindennapjain, és a szomszédba költöző, jelentősen eltérő életmódot folytató szőke hölgy reakcióin keresztül ismerhetjük meg. A sorozat már jócskán túl van a századik részén, és rajongóitól mostanában már elég sok bírálat éri, hogy a kezdeti geek-tematikából már igencsak átcsúszott egy átlagos párkapcsolati komédiává, de ennek ellenére még mindig tele van olyan tudományos utalásokkal, kiszólásokkal (leginkább a sorozat legismertebb alakjának számító, már-már nem emberi módon különc Sheldon Cooper elméleti fizikusnak köszönhetően), amikkel más műsorban nem nagyon találkozhatunk, ráadásul olyan hírességek tűnnek fel benne időnként, mint Stan Lee, Stephen Hawking, vagy a Nobel-díjas George Smoot.

Breaking Bad (Totál szívás, 2008-)

A Breaking Bad talán korunk legfeszítettebb, legminőségibb cselekmény,- és karakterábrázolással dolgozó drámája. 54 részt láthattunk eddig belőle, a sorozat idén nyáron fog búcsúzni egy nyolc részes fináléval. Főhőse Walter White, egy idősödő kémiatanár, aki 50. születésnapján megtudja, hogy halálos betegséggel kell szembenéznie, ezért egy hirtelen döntés hatására lecsúszott életű, volt diákjával a kispénzű amerikaiak körében népszerű kristályos metamfetamin főzésébe fog, hogy elegendő pénzt takarítson meg családja számára. Mr. White azonban több egy átlagos tanárnál, valaha a kémiai kutatások élvonalában dolgozott, így az általa főzött kábítószer hamar a piac legjobb termékévé válik. A sorozat központi metaforája a transzformáció, mely éppúgy megjelenhet egy robbanással járó reakcióban, mint egy egyszerű, jámbor családapa drogcsászárrá alakulásában, akinek morálisan egyre megkérdőjelezhetőbb döntései olyan eszközökhöz vezetik el, amik egyre nehezebben szentesíthetőek egy jó cél által. A tanulság, hogy semmi sem állandó, és az évadok előrehaladtával a nézőnek is számot kell vetnie saját szimpátiáival, és előbb-utóbb el kell érnie azt a pontot, ahonnan már nem tud őszintén drukkolni Walter White sikerének. Katartikus hatású, elsöprő erejű sorozat, amit mindenkinek látni kell, és a történetbe ágyazott tudományos összefüggéseket figyelve még a kémiáról is számos dolgot megtanulhatunk, a termit-porkeverék pusztító égésétől akár a durranóhigany használatáig.

Zelenka János összeállítása