Az 1956. október 26-án, délelőtt tizenegy óra tájban eldördült sortűz után, a csak egy kilométerre lévő műszaki laktanyából a szolgálatban lévő fiatal orvos egy katonai mentőkocsival, többedmagával a tetthelyre hajtott, ahol a leírhatatlan, iszonyú sortűz pusztítása fogadta őket. Azonnal nekiláttak a sebesültek ellátásának, majd a kocsiba helyezett sérültekkel a kórházba hajtottak. A kórház orvosaival és dolgozóival hajnalig operáltak, műtöttek, készítették elő továbbszállításra a legsúlyosabb sebesülteket.

Dr. Székelyhidi László ma azon kevesek egyike, aki még részt vett a sebesültek ellátásában. Élő szemtanú, hiteles történetíró, aki név szerint is feljegyezte, hogy kik voltak azok, akik megmentették, akik ellátták és ápolták a sortűz sebesültjeit. Ő az egyedüli, akinek kórházi tényfeltáró igyekezetét a 80-as évek legvégén azzal torolták meg, hogy felmondtak neki a munkahelyén. A sérültek közül többen felgyógyulásukat az ő szakmai tudásának köszönhetik s köszönik is mind a mai napig. A sortüzet követő megtorlás idején őt is kihallgatták a hírhedt rendőrségi épület pincéjében, de nem tudták megvádolni semmivel. (A lebontott épület helyén üzletközpontot építettek.)

Dr. Székelyhidi László leszerelése után egy rövid távollét után visszatért a városba és hosszú évtizedekig a Karolina Kórház belgyógyászaként majd a kórház járó beteg ellátásért felelős igazgatóhelyetteseként szolgálta városunk egészségügyét.

Az 1990. évi országgyűlési választásokon dr. Székelyhidi Lászlót, a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeként, a Győr-Moson-Sopron megyei 4. számú választókörzet országgyűlési képviselőjének választották. A megalakult Antall-kormány idején, az országgyűlés plenáris ülésein elhangzott felszólalásaiban több alkalommal a Tisztelt Ház előtt beszélt az 1956-os mosonmagyaróvári sortűzről, sürgetve annak kivizsgálását, a felelősök megnevezését, egy parlamenti ad hoc bizottság felállítását. Dr. Székelyhidi Lászlónak elévülhetetlen szerepe van az 1956-os forradalmat követő megtorlások következtében halálra ítélt mosonmagyaróvári mártírok 1991.március 23-ai újratemetésének megvalósulásában, melyen Antall József néhai Miniszterelnök is részt vett és megemlékező beszédet tartott. A Képviselő Úr az Országházban tartott beszédében név szerint is megemlékezett a forradalom mosonmagyaróvári mártírjairól.

Képviselői tevékenységének köszönhető az is, hogy a helyi kórházban, - folyamatos akadályoztatása ellenére- hivatalosan is elkezdődhetett az addig még el nem tüntetett kórlapok felkutatása. 1957-ben ugyanis a győri katonai elhárítás tisztjei teherautón elszállították az iratanyagok többségét. A megmaradtakat a ’90-es évek elején igyekeztek megsemmisíteni. Ezek közül csak egyetlenegy betegfelvételi napló az „élő” bizonyíték arra, hogy lőtt sebekkel kerültek a kórházba emberek tucatjai. Ez a dokumentum harmincöt nevet tartalmaz az 1956. október 26-ai sortüzet követő kórházi felvételi bejegyzésekben. A könyv ötvenhat éve őrzi a sérültek, a sebesültek adatait.

Dr. Székelyhidi László helyi közéleti tevékenységének központjában is az ’56-os sortűz körülményeinek a feltárása, az áldozatok, mártírok emlékének méltó megőrzése állt. Kezdettől fogva aktív tagja a Mosonmagyaróvári ’56-os Egyesületnek, míg korábban a Mosonmagyaróvári ’56-os Alapítvány kuratóriumi elnöke is volt. Kezdeményezésére 2006-ban helyeztek emléktáblát a Karolina Kórház régi épületének falára, tisztelegve a kórház dolgozóinak akkori hősies helytállása előtt.

Számtalan publikációjában minden esetben a történelmi igazságtétel szükségességét hangsúlyozta és védte az áldozatok, az ártatlanul meghurcoltak emlékét. A helyi közéletben a mai napig aktívan részt vevő nyugalmazott orvos minden szinten képviseli az 1956-os Forradalom és Szabadságharc eszméjét. Lehet az idehaza előadás, riport, cikk vagy történelmi pályázat ő minden esetben vállalja a felkéréseket. Családja révén kapcsolatban áll a kanadai ’56-osokkal is, akiknek 2011-ei torontói megemlékezésükről személyesen küldött tudósítást, s adott interjút a helyi rádiónak.

Az 56-os Szövetség Dr. Székelyhidi Lászlót, volt országgyűlési képviselőt, a város ’56-os tragédiájának kivizsgálásában, a sortűz ártatlan áldozatai emlékének őrzésében, a kivégzett mártírok rehabilitációja érdekében, a megtorlások elszenvedőinek védelmében végzett több évtizedes kimagasló tevékenysége elismeréseként, a nemzet sorsát és a történelmet formáló nehéz időkben tanúsított példamutató helytállásáért, a szabadság, az emberi méltóság és a nemzeti összefogás melletti kiállásáért, példamutató hazaszeretetéért, az 1956-os Forradalom és Szabadságharc eszméinek érdekében végzett tevékenységéért 2011-ben részesítette Kósa Pál Emlékérem elismerésben.

Simon Zsuzsanna