A kronológiai sorrendben felsorakoztatott képeken a kezdeti elvontabb képi témákat a kitisztultabb, hiteles magyar történelmi események, alakok ábrázolása követi.
A nagyszabású könyvet kiegészítendően Jankovics Marcell a történethez igazodva, annak szellemében készítette el képeit, melyek nagyon erőteljesek, mozgalmasak, élettel telítettek. Figyelemre méltó a munkák míves, aprólékos, régi kort idéző kivitelezése, mely hosszas, komoly alkotómunka eredménye. A képek hangulata régi kódexek, vaskos történelmi könyvek cikornyás lapjait juttatja eszünkbe, melyek elkészítése értékteremtőnek számított a maga korában. Jankovics Marcell rajzai minden szempontból kivételesnek mondhatók a történelmi könyvillusztrációk között, ahol komplex világot alkot szó és kép.

Jankovics Marcell korunk meghatározó polihisztora. Otthonosan mozog a filmművészet, képzőművészet, a magyar kultúrtörténet területén. A magyar mondavilág a pályájának fontos témája, hiszen a János vitéz, a Fehérlófia és az Ének a Csodaszarvasról rajzfilmfeldolgozása is az ő nevéhez kapcsolható.
A kiállítás nem jöhetett volna létre a Forrás Művészeti Intézet és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása nélkül.

Önmagáról így ír:
1941-ben születtem Budapesten. 1960 és 2007 között dolgoztam a Pannóniafilm Kft-nél, korábban Filmstúdióban, illetve Filmvállalatnál. Fázisrajzoló gyakornokként kezdtem. 1965-ben neveztek ki rendezőnek, 1996-tól 2007-ig a Kft ügyvezető igazgatója voltam. 1963 óta készítek önállóan animációs filmeket. Animátorként, animációs rendezőként, grafikai tervezőként és dramaturgként mások filmjeiben is közreműködtem. Grafikai tervezőként dolgoztam a Disney stúdióban is, Burbankben (Eszeveszett birodalom, 1997). Több száz film van a hátam mögött, közülük 280 filmet magam is rendeztem. Vezető rendezője voltam a Gusztáv, a Magyar Népmesék és a Mondák a magyar történelemből című sorozatoknak. Mind a négy egész estés játékfilmemnek (János vitéz, Fehérlófia, Ének a csodaszarvasról, Az ember tragédiája) és egyedi rövidfilmjeimnek nemcsak rendezője, hanem forgatókönyvírója és tervezője is voltam. (A forgatókönyv nem azonos egy film alapjául szolgáló irodalmi művel.) Negyvenegynéhány hazai és nemzetközi díj, valamint számos magyar kitüntetés tulajdonosának mondhatom magam. Zsűritagként eddig kilenc alkalommal képviseltem hazámat nemzetközi filmfesztiválokon: Zágrábban, New Yorkban, Teheránban kétszer (17 évi időkülönbséggel), Espinhoban, Ottawában, Oberhausenben, Krakkóban, Hirosimában). 7 ízben magyar sikerrel. Több mint 20 éven keresztül tanítottam az animációt. Előbb a budapesti Képzőművészeti Szakközépiskolában (1971–72), majd az Iparművészeti Főiskolán, utóbb Egyetemen (1981-től), melynek DLA képesítésű (1997) magántanára voltam (2000). 2004-2007 között a MOME doktori iskoláján vettem részt a képzésben. 2007-ben egy szemeszteren át vizuális kommunikációt adtam elő a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen.
Hajdanán rajzoltam képregényeket, de mindig csak rangos szerzők (pl. Oscar Wilde, Stanislaw Lem, Jókai) művéből. Készítettem rajzfilmplakátokat, tervezek emblémákat, illusztrálok mesekönyveket és más szépirodalmi műveket, továbbá saját könyveimet is. Cikkeim, tanulmányaim és könyveim jelennek meg. Eddig több mint 20 kötet, főleg művelődés- és művészettörténeti tárgyban, rövidebb írásaimnak számát sem tudom. Előadásokat tartok konferenciákon, egyetemeken, főiskolákon, középiskolákban és közművelődési intézményekben az animációról, művelődéstörténeti, irodalmi, képzőművészeti témákról, a gyermeknevelés, kultúrpolitika és közélet kérdéseiről. Rendszeresen veszek részt gyerekrajzpályázatok zsűriében. 1988–98 között folyamatosan, később szórványosan készítettem hasonló témájú ismeretterjesztő televíziós műsorokat, forgatókönyvíróként, műsorvezetőként, rendezőként kereken 440-et. 2013-tól magyar szentekről készítek ismeretterjesztő sorozatot, 5×26 perc készült el belőlük eddig. Emellett rendszeresen működöm közre ismeretterjesztő tévé- és rádióműsorokban. A DUNA TV egyik alapítója vagyok. Kurátorként, szóvivőként, az induló televízió műsortanácsa elnökeként működtem közre beindulásában. 1996-ban megpályáztam a DUNA TV elnöki tisztségét – sikertelenül. Belekóstoltam a színházi munkába is. Korábban az Egyetemi Színpadon két népzenei műsort rendeztem (1981-ben és ’82-ben). 1997-ben a Budapest Bábszínház Bábiloni Biblia címmel mutatta be darabomat, amit magam írtam, terveztem és rendeztem. Az új Magyar Nagylexikon első öt kötetének szerző munkatársa voltam (1993–97). Részt vettem a meghiúsított budapesti EXPO ’96 és a hannoveri EXPO 2000 magyar programjának tervezésében. Több társaságban, egyesületben, szervezetben vagyok tag vagy viselek tisztséget. Büszke vagyok arra, hogy legközelebbi barátaimmal együtt alapító kurátorként voltam tagja a Március 15. Társaságnak, mely 1981. március 15. óta 30 éven át tüntette ki ezen a napon az arra érdemeseket. Több alkalommal ért az a megtiszteltetés, hogy március 15-én mondhattam ünnepi beszédet (1998-ban, 2000-ben Budapesten, 2002-ben Sepsiszentgyörgyön, 2004-ben Nagytarcsán, 2006-ban Balatonfüreden, 2008-ban Szegeden, 2010-ben Mosonmagyaróvárt, 2012-ben Rákoskeresztúron, 2014-ben Gödön). 1993-ben a Magyar Művészeti Akadémia a tagjai sorába választott. 2007-2009 között az Ópusztaszeri Nemzeti Park KHT. FB elnöke voltam. 2010 augusztus 1-jével visszahelyeztek NKA elnöki tisztségembe. 2011 október 15-ével fölmentettek. Ugyanezen év november 5-én, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté válásával a tagság beválasztott az Akadémia elnökségébe. 2014-ben az Akadémia alelnöke és a 70 Nemzet Művésze egyike lettem.