Jó öt évig tartott, mire az ötlet megszületésétől a kulcsátadásig jutottak Mosonmagyaróváron a szereplők, akik egy méretesebb bontási munka kapcsán ismerkedtek össze.

Dózeres kezdet

- Egy, még csak tervezőasztalon lévő hipermarket helyén álló nővérszállót és családi házakat kellet lebontanunk, viszonylag szoros határidőkkel 2006-ban: ekkor ismerkedtünk össze a tervezőcsapattal - eleveníti fel Nagy Lajos, a Szigetköz egy részén, a Hanság és a Rábaköz területén élő 170 ezer ember szemétszállítását és -feldolgozását végző Rekultív Kft. ügyvezetője a kezdeteket.
A mosonmagyaróvári székhelyű cég és a szintén helyi mérnökök között óhatatlanul is környezetvédelmi kérdésekre terelődött a szó, de a passzív-, illetve az aktívház (azaz a rajta lévő napelemekkel megtermeltnél kevesebb energiát fogyasztó épület) ötletének hallatán Nagy Lajos először még visszahőkölt. - Hihetetlennek tartottam a dolgot, aztán évekig beszélgettünk különböző témákról, mire ráálltam a dologra. 2009-ben pályáztunk, egy évre rá nyertünk, most kész a mű - mondja ma, amikor a frissen elkészült nagyberuházást mutatja körbe.
"Idegenvezetői" babérokra ugyan nem tör, rutinja azonban már kialakulni látszik: a tervezőkkel abban állapodtak meg, hogy a mosonmagyaróvári projekt "nyitott ház", azaz bármikor hozhatnak érdeklődőket, hogy élőben mutassák meg nekik, mit tud ez a megoldás. - Az érkezők először mindig körbevizslatnak: hol a kémény. Aztán, amikor nem találnak egyet sem, bólogatnak: aha, passzívház - példálózik.

Pólóban a mínuszok közepette

- A költözés után elég gyorsan eloszlottak utolsó kételyeink is. Míg kint mínusz 15 fok volt, a geotermikus energiával fűtött és aktív légcserélő berendezéssel "lélegeztetett", napelemekkel felszerelt épület óránként 700 wattnyi áramot fogyasztott. Vagyis annyit, mint egy közepes teljesítményű hajszárító. Eközben a munkatársak pólóban dolgozhattak, ami sokkal kényelmesebb, mint a pulóverben ücsörgés, a beépített légcserélő rendszernek köszönhetően pedig szellőztetni sem kellett, így is spórolva a már felmelegített levegővel - hoz praktikus példát az ügyvezető.
Aki maga is beismeri, hogy először akkor lepődött meg, amikor meghallotta, hogy a passzívirodaház négyzetmétere 235 ezer forintból elkészül, azaz nagyságrendileg annyiból, mint egy hagyományos épületé. Másodszor, amikor a farkasordító hidegben az egyik tervező az áramfogyasztási adatokat látva azzal nyugtatta: a zimankós idő ellenére megy majd lejjebb is a fogyasztás, hiszen a hálózati energia-felhasználás fele úgyis arra megy, hogy felfűtsék és kiszárítsák az egykori parkoló helyén felhúzott épület frissen épített, ezáltal még nagy nedvességtartalmú falait.
A cégvezetés összességében azzal számol, hogy az új passzívépületnél a télen felvett energiánál nagyobb tételt tudnak nyáron visszatölteni a hálózatba, azaz nettó áramtermelők lesznek. Így pedig a környezetvédelem iránti elhivatottság mellett ügyfeleik kiszolgálásában is ugorhatnak egy szintet. - Ha a hivatal olcsóbban működik, alacsonyabban tarthatjuk hulladékszállítási közszolgáltatási díjainkat - jegyzi meg.

Fontos apróságok

A felújított régi épületrészben egyébként papíripari hulladékkal is szigeteltek, ami látható is az egyik irodában. Egy félméteres szakaszon ugyanis nem festék, hanem üveglap borítja a falat. Pár másodpercnyi böngészés után már rá is bukkanunk az első betű- és szófoszlányokra benne.
Az már csak hab a tortán, hogy a tetőre szerelt napkollektorokkal úgy tudnak vizet melegíteni és fürdővizet szolgáltatni a munkatársaknak, hogy ez a cégnek egy fillérbe sem kerül. - Jó eredmény ez egy kétezer literes tartálynál - magyarázza, hozzátéve, hogy a műszak végén húsz kukásautó legénysége érkezik be, ellen ellenére mindannyiuknak tudják biztosítani, hogy letusolhassanak. Hiszen ez itt a munkakultúra része.
Összességében tehát 117 millióból - ezen belül 46 milliós pályázati pénzből - felhúzták, berendezték az ügyfélszolgálat passzívházát, megújult és hatékony szigetelést kapott az öreg irodaház, 2500 négyzetméteren tehergépjárművek parkolására alkalmas területet betonoztak le, illetve a teljes telephelyet új betonkerítéssel vették körül, átalakították a jármű-szerelőműhelyt, amelyet meg is hosszabbítottak. - Így bekecs helyett pólóban dolgozhatnak a szerelők, akiknek nem kell kicentizniük a helyet a járművekkel. Az új kocsik ugyanis hosszabbak elődeiknél - jegyzi meg Nagy Lajos.
Az osztrák tulajdonos számára különbség, hogy míg odahaza egy ilyen fejlesztés költségeinek 65-70 százalékát elnyerheti, addig itt 40 százalék a plafon, számukra viszont ez a hányad is "már meglehetős biztonságot nyújt a megvalósításhoz". Vérszemet ugyan nem kaptak - jelzi tényszerűen -, de ha újabb fejlesztési pályázatra bukkannak, nem ugranak el a lehetőség elől, hogy másik két, Csornán és Fertőszentmiklóson működő irodaházukat is alávessék energetikai átalakításnak.
- Sokan kérdezték tőlünk az elmúlt két évtizedben: mennyire vesszük komolyan a szlogenünket, hogy a környezetvédelem önvédelem. Hát ennyire - húzza alá az ügyvezető, miközben a napos márciusi időben a mérőórára bök: a passzíviroda most épp nem felhasználó, hanem termelő az elektromos hálózatban.
Amikor rákérdezünk, hogy az iparágban hány ilyen épületről tud, annyit mond: a régióban biztosan egyedül vannak a mosonmagyaróvári beruházással, de tudomása szerint a passzív irodának országszerte nincs párja.