Meghívtuk Szerkesztőségünkbe Dr. Nagy István országgyűlési képviselőt, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát, hogy segítsen tisztázni ezeket a félreértéseket az InfoMosonmagyaróvár Olvasói számára.

„A termőföld az ország egyik legértékesebb természeti erőforrása, amely a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” – ezeket a sorokat olvashatjuk Magyarország Alaptörvényében és pontosan ezeknek a céloknak a megvalósítását szolgálja az új földforgalmi törvény (A mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény).

Az uniós tagságunkra tekintettel 2014. április 30-án meg kellett szüntetnünk termőföldjeinkre a magyar és az uniós tagállami állampolgárokra vonatkozó eltérő tulajdonszerzési tilalmakat és korlátozásokat.

2014. április 30-án lejárt a földmoratórium, ami azt jelenti, hogy ettől az időponttól az Európai Unió tagállamainak földművesei a magyar földművesekre vonatkozó szabályok szerint vásárolhatnak termőföldet Magyarországon. Meg kellett szüntetni minden, a termőföldjeinkkel kapcsolatos, magyar és külföldi állampolgárokra vonatkozó, eltérő tulajdonszerzési tilalmat és korlátozást.
Az új földforgalmi törvénynek ezért olyan szabályozást kellett bevezetnie, amely alapján a földszerzőnek meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak, illetve amely a hazai egyéni vagy családi kis- és középbirtokokat teszi meghatározóvá a piacon.

A legfőbb kérdés a települési adóval kapcsolatos, hiszen talán itt van a legnagyobb félreértés. Kiket érint tulajdonképpen?

A törvény egyértelműen fogalmaz: kettős adóztatás nem létezik. Tehát ha valaki vállalkozóként vagy őstermelőként műveli a földjét és van évi 600 001 forint bevétele, akkor ő már egyszer adózik, tehát ez az adó őt nem érinti.
A települési adó azokra vethető ki, akiknek saját földjük van, de nem maguk művelik, hanem bérbe adják. Hangsúlyoznám azt is, hogy ez nem egy általános adónem. A legutóbbi összesítés szerint mindössze 11 kisebb önkormányzat vezette be.

A földtörvény lényege, hogy megóvja a magyar termőföldeket. De tudjuk, hogy a mi régiónkban is rengeteg földterület volt vagy van külföldi kézben. Hogyan lehet megakadályozni, hogy a külföldiek további földhöz jussanak, illetve a már külföldi kézben levő területek hogyan kerülnek vissza hozzánk?

Induljunk el onnan, hogy a rendszerváltás után, amikor az emberek kárpótlásként megkapták a termőföldeket, sokan voltak, akinek ez nem jelentett értéket. Inkább jelentett nehézséget, vagy csupán az ősökhöz való kötődést, de nem tudtak vele mit kezdeni. Tehát mindenképpen kerestek valakit, akinek eladhatták vagy haszonbérbe adhatták.
Akkor a magyar termőföld értéke egészen minimális volt, 5-600.000 Forint/hektár. Ezt használták ki többek között az ausztriai szomszédaink. Náluk már akkor 2 millió Forint fölött volt 1 hektár termőföld ára.
Az európai uniós csatlakozásunk pillanatában a magyar kormány rájött arra, hogy ha egységes uniós szabályozás alapján kezeljük a magyar földeket, akkor gyakorlatilag a külföldi befektetők lerohanják az országot és felvásárolják őket. Ezért haladékot kértünk. 10 évet arra, hogy a föld ára utolérje a szomszédainkét.

Időközben persze történtek eladások, amelyek már akkor sem voltak szabályosak, így igazából nem is kerültek külföldiek nevére földek. Ezekben az esetekben közvetítő segítségével jöttek létre „adásvételek”. A területek magyar emberek nevére kerültek, a külföldiek meg várták, hogy 2014. május elsejével papíron is tulajdonosok lehessenek. A kormány azonban időben észlelte ezt a veszélyt és el is hárította.
Biztonsági szerződést vezettünk be, biztonsági bélyeget, így a régi szerződések érvénytelenek. Innentől kezdve nem kell attól félnünk, hogy új szerződések jönnek létre és megakadályoztuk rengeteg termőföld idegen kézbe kerülését.

Visszatérve egy kicsit az Európai Unióra. Ha jól tudom, a földtörvényünk részben pont az osztrák földtörvény mintájára készült, ők mégis panasszal éltek ellene az Uniónál. Ennek lehet valami következménye?

Az Európai Unió párhuzamosan vizsgálja 15 ország földtörvényét…
Amikor belekötöttek a szabályozásunkba, akkor mi jeleztük, hogy melyik részt melyik tagország földtörvényéből emeltük át, hogy legyen hivatkozási alapunk a már uniós törvényekből.
Természetesen minden ország érdeke, hogy megvédje a saját földjét, hiszen ez egy különleges érték! Van azonban egy általános szabály az Európai Unióban, „A szabad kereskedelem szabálya” és ezzel szemben minden kormány nagyon ügyesen és nagyon óvatosan, a szabad kereskedelem látszatát megtartva tesz azért, hogy meg tudja óvni az értékeit.

Nyilván azok az uniós országok, amelyek már hamarabb társadalmi fejlődésbe kezdtek, kellő tőkével rendelkeztek ahhoz, hogy megóvják a földjeiket, hiszen könnyű ezt megtenni úgy, hogy 1 hektár ára mondjuk 3 millió Forint. A magyar ember így már nem versenyképes.
De gondoljunk bele a fordított helyzetbe. Amikor nálunk 500.000 Ft volt, mit jelentett az egy osztrák embernek?! Emiatt volt nagyon nehéz, hogy nekünk adminisztratív akadályokat kellett keresnünk, hogy meg tudjuk óvni a földeket.
Az osztrák kormány nyilván védi az osztrák földet, a magyar meg a magyart. Ez természetes. Emiatt a viszonyunk nem is rossz, hiszen mindenki azt a feladatot végzi, ami rá van bízva.

Egy másik félreértést tisztázandó: a zártkertekre vonatkozik-e külön szabályozás?

A 60-as, 70-es években - amikor nagymértékű betelepülés zajlott a városokban és a faluról beérkező emberek igényelték a természet közeliséget – nagyon sok önkormányzat adott bérbe igen kis területeket. Ezeknek a helyzetét oldottuk meg, hiszen az Országgyűlés kimondta, hogy a rekreációs célból létrehozott kertek nem egyelőek a termőfölddel! Ezért azok a szabályok, amik a termőföldre vonatkoznak, nem vonatkoznak a zártkertekre.

A földtörvény egészét nézve nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy nagybirtokok jönnek létre Magyarországon?

Nem, mert a földtörvény egyértelműen kimondja, hogy magánember 300 hektárnál nagyobb termőföldet nem birtokolhat.

De az lehetséges, hogy ha valakinek van 300 hektárja, a gyermekének is vesz 300 hektárt?

Természetesen, de csak a földtörvény szabályainak megfelelően. Tehát mindenki azon a területen vásárolhat földet, ahol életvitelszerűen tartózkodik. Megfelelő végzettség kell hozzá, mezőgazdasági tevékenységből kell, hogy megéljen az illető, akinek a nevére kerül a termőföld és a Földkiadó Bizottságnak is hozzá kell járulnia az adásvételhez.

A „Földet a gazdáknak” programnál is ugyanezek a kritériumok?

A „Földet a gazdáknak” programnál az állami földek bérbeadása történik. Ezzel a vidéki megélhetést szeretnénk segíteni.
Az emberek megigényelhetik, így bekerülnek a pályázati rendszerbe, melyen végighaladva juthatnak földhöz 10 évre, bérleti díj ellenében.
Itt kikötés, hogy az adott településen lakjon az igénylő, előnyben részesül, aki fiatal, akinek kicsi birtoka van, de nagyobbat szeretne, hogy versenyképesebb legyen. Ezeket veszik figyelembe.

Ez esetben ellenőrzik, hogy valóban az gazdálkodik-e a földön, aki megkapta?

Szigorúan ellenőrzik.

Milyen stádiumban van most a pályáztatás?

Lassan befejeződik. Az elmúlt kormányok idején az állami földeket alig hétszázan bérelték, nálunk ez ma már a hétezerhez közelít. Tehát több mint tízszer annyian vannak, akiknek az állami földekből tudunk megélhetést biztosítani, mint az elődeink idején.

Köszönjük Dr. Nagy Istvánnak, hogy rendelkezésünkre állt. Bízunk abban, hogy ezzel a beszélgetéssel sok hasznos információt tudunk átadni az érintetteknek, s talán a félreértések is tisztázódhatnak az új földforgalmi törvénnyel kapcsolatban.

Párizs Eszter
InfoMosonmagyaróvár Szerkesztőség